Nyári rajztáborok Ráckeresztúron és Nagyvázsonyban

​„Én nem vagyok szomorú, ha nem sikerül a rajzom, inkább rajzolom tovább, és örülök, ha kész van.”

Emi, 5 éves

Idén a Pipacs Alkotókör két helyszínen szervezett nyári rajztábort, amelyekre a Smart Art 4You program keretében rajzolni tanuló ráckeresztúri rajzszakkörös gyermekek és felnőttek mellett Ercsiből, Tárnokról, Velencéről, Székesfehérvárról és Budapestről is érkeztek rajzolni szerető és örömteli fejlődésre vágyó résztvevők.

Ráckeresztúri táborunk, hasonlóan az elmúlt két nyáron szervezett táborainkhoz, családias körülmények között zajlott, és elsősorban a fiatalabb korosztály választotta. Óvodások, iskolába indulók és alsó tagozatos diákok jöttek velünk együtt rajzolni és létrehozni valami újat. Sokan először csatlakoztak programunkhoz, és első táborozók is akadtak többen a csapatban. Megéltünk hőséget, lehűlést, szelet… miközben a kis csapat alkotott kitartóan. A martonvásári kastélyparkban, a hatalmas fák árnyékában megpihentünk picit egy rövid kirándulás keretében, ahova több szülő is elkísért minket. A táborban barátságok köttettek, és tanultunk befogadni örömet, nehézséget egyaránt. A kis csapat a hét során összehangolódott és igazi kis alkotóközösséggé formálódott.

„A természet inspirál, az alkotás önmagunkhoz vezet…” Ez a mondat volt az első bentlakásos rajztáborunk mottója, azt sugallva, hogy a természet közelsége a legtökéletesebb inspiráció mindannyiunk számára. Mindezt teljességgel megtapasztalhattuk Nagyvázsonyban, ahol a levegőnek illata van, a fecskék velünk frissülnek fel a kerti tóban, az állatok megmutatják nekünk az élet természetes ritmusát, a hullócsillagok elrepítenek minket a vágyaink világába. Az Igásló Központ miliője nagyszerű teret adott az örömteli együttlétnek és alkotótevékenységnek, kapcsolódásnak önmagunkkal, egymással és a természettel.

Már a szervezés és a jelentkezések során megmutatkozott, hogy a táborozók többsége a komfortzónán túl választotta, hogy velünk tart. Sokunknak volt ez a tábor valamilyen szempontból az első… Nagyrészt felső tagozatos és felnőtt szakköröseinkhez új csapattársak csatlakoztak, akik más falvak, városok világát hozták magukkal. Annyi csodálatos élmény, mesés alkotás, öröm és meglepetés, nevetés és móka vett minket körül az öt nap alatt, hogy nehéz mindezt szavakba önteni. A Kinizsi várban úrnők és hadvezérek lehettünk egy röpke pillanat és nevetés idejére, az esti sétákon és hullócsillagleseken pedig bátrak és boldogok egy időben. Valahogyan úgy alakult ez a rajztábor, hogy nem csak a választásaink, hanem az élményeink is túlszárnyaltak minden korábbi elképzelésünkön.

Hálás vagyok minden Résztvevőnek és Szülőnek a bizalomért, a támogatásért, a segítségért, és azért, hogy együtt lehettünk a nyári rajztáborok idején.

Nagy örömmel fogadjuk a visszajelzéseket, hogy a gyerekek megszerették és otthon is folytatják a rajzolást. Legyen a legfiatalabb táborozónk bölcs üzenete az iránytűnk a mindennapokban: mindig menjünk tovább, és ne csüggedjünk akkor sem, ha nem úgy sikerül a „rajzunk”, ahogyan elképzeltük. Merjünk hibázni, hiszen a hibák is a fejlődésünk fontos részei – erre tanít bennünket Kása Renáta, a Smart Art 4You program alapítója.

A montázson Szilukács Linett, Glóczné Szabó Viktória, Paksi Hanna, Dienesné Zsebi Regina és Gárdonyi Hanna rajzai láthatók.

A cikk megjelent a Ráckeresztúri Hírmondó 2026. augusztusi számában.

Idén, immár második alkalommal került megszervezésre a nyári rajztáborunk, amelyhez a Smart Art 4 You program keretében rajzolni tanuló ráckeresztúri rajzszakköröseink mellett tárnoki és velencei gyerekek is csatlakoztak. Egy igazán örömteli, rajzolással, mókával, nevetéssel teli hetet zártunk – ezt talán mindannyiunk nevében elmondhatom.

A tábort a tavalyihoz hasonlóan családias hangulatban terveztük megvalósítani, a változékony időjárás azonban próbára tette a kreativitásunkat a szervezés terén is. Nagyszerű volt érzékelni, hogy az újratervezések inkább inspirálóan hatottak, mint semhogy a kedvünket szegték volna. Valahogyan mindig sikerült kihoznunk a legtöbbet a lehetőségeinkből, és igazán jó volt látni, hogy a gyerekek mennyire kreatívok tudnak lenni a rajzoláson túl az együttlétben, a pihenésben, a mókában is, ha megvan az összetartozás érzése, ha a kapcsolódásuk örömteli.

Ebben a közösségben természetes a folyamatos fejlődés választása, ami sokszor a belső korlátozásaink lerombolásával, a határaink feszegetésével jöhet csak létre. Az idei táborban a fizikai erőnlétünket, a kitartásunkat is próbára tettük egy többórás erdei séta alatt. Elfáradtunk igaz, mégis feltöltődtünk az erdő, a patak, a természet ölelésében, és egy élménydús kirándulásban volt részünk.

Sok-sok érzelem került felszínre a táborzáráskor. A táborban barátságok köttettek illetve mélyültek el, örültünk egymás fejlődésének, sikerének, és nem utolsó sorban elismerésben részesültünk mindannyian. Ami biztos, hogy ez a kis csapat igazán – a szó nemes értelmében – együtt volt ezen a héten.

Hálás vagyok minden táborozónak a jókedvért, a rugalmasságért, a kitartásért, az alkotókedvért és mindenért, amik ők maguk. Köszönöm nekik és családjuknak, hogy együtt lehettünk ebben a táborban. A kreativitás, az öröm, a lelkesedés, a fejlődésre való készség, az elismerés, a közös alkotótevékenység összetart minket, és bízom abban, hogy ez invitálás lehet mindazok számára is, akik keresik a fejlődés útját.

A bejegyzés olvasható a Ráckeresztúri Hírmondó 2025. júliusi számában.